Itt van az ősz, itt van újra… Az őszi időjárás beköszöntével ismét emelkedésnek indul az orvoshoz fordulás hátterében leggyakrabban található infekciós betegségek, a tonsillopharyngitisek előfordulása.

Közös kutatással térképezi fel a genetika és a Covid-19 lefolyásának súlyossága közötti összefüggéseket a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem kö­­zös kutatócsoportja.

A krónikus vesebetegség (CKD, chronic kidney disease) világszerte egyre nagyobb közegészségügyi problémát jelent. A Global Burden of Disease Study 2016-os adatai szerint világviszonylatban 200 millió fölöttire tehető a CKD által érintett betegek száma.

Nincs D-vitamin-pótlással történt gyógyszervizsgálat egyik pandémiában sem. Van azonban számos adat arról, hogy a D3-vitaminnak van vírusellenes hatása, illetve, hogy a D-vitamin-hiánynak szerepe van a COVID-19-re is jellemző súlyos szövődmények rizikójában.

Miközben naponta két új ritka betegséget írnak le, dilemmák sorával küzdenek a klinikusok, a technológiai értékelők és a finanszírozók, közli a PharmaOnline.

A migrén az Afrikából való kirajzás során a hideghez történő genetikai adaptáció melléktermékeként alakulhatott ki, írja a PLOS Genetics tanulmánya.

Első alkalommal rekonstruálták egy halott genomját anélkül, hogy a maradványaiból DNS-t vontak volna ki. A Nature Genetics-ben ismertetett módszerrel történelmi szereplők vagy saját őseink DNS-e is kikövetkeztethető lehet.

A magyar szülők többsége egyéves kor felett már kevésbé ügyel a vitaminpótlásra, és tízből hét baba bölcsődés korára kevés D-vitamint és vasat kap.

Mi az oka, hogy nem szelektálódtak ki a szív koszorús erei elmeszesedésének hátterében álló genetikai variációk az evolúció során? A PLOS Genetics tanulmánya szerint a betegség a humán termékenység növekedésének mellékterméke lehet.